Hosszú szünet után újra jelentkezik az egmova és ezúton is szeretnénk bocsánatot kérni minden kedves olvasónktól,akik ezidő alatt várták az új híreket! Ezen jeles alkalomból két nemeslelkű magyar emberről szeretnék szólni, ill. idézni egyiküktől! Először is Papp Lajos szívsebész levelét közölném, mely mind a Magyar Nemzet-ben mind a Magyar Hírlap-ban megjelent:
| A Teremtő kegyelméből betöltöttem a hatvanadik életévemet.Esendő bűnösként, sok hibával megélt életem minden tettét vállalom!
Köszönöm Önöknek, a Magyar Népnek, hogy taníttattak, ezért ez idáig és életem visszalévő részében is adósuk maradok. Rendkívüli döntést hoztam az elmúlt napokban. Lemondok igazgatói pozíciómról, egyetemi tanári, gyógyító, kutató, oktatói tevékenységemről és múlhatatlan szerelmemről – a szívsebészetről. Teszem ezt azért, mert a továbbiakban nem vállalok cinkosságot a Magyar Emberek elpusztításában. Nem leszek társtettes a Magyar Genocídiumban. Magam is gyilkos vagyok! Többszörös gyilkos. Tömeggyilkos! Több ezer műtétet végeztem, melyek során 48 beteg halálát okoztam. Tizenegy beteg meghalt, mert az ígért műtétet nem tudtam elvégezni. Tizenhét éve egyetemi tanár, klinikaigazgató vagyok, ezért a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Szív- és Érsebészeti Klinikáján, a Zala Megyei Kórház és a Pécsi Tudományegyetem Szívgyógyászati Klinikáján elhunyt mintegy háromszáz beteg haláláért is felelős vagyok. Nem védekezhetek azzal, hogy a halálozási statisztikák alapján a világ egyik legalacsonyabb halálozásával operáltunk, gyógyítottunk. Nem védekezhetek azzal, hogy több mint ezer állat életét áldoztam fel, hogy emberek ne haljanak meg. Tudom, hogy minden esetben hibáztunk: nem volt meg a kellő tudásunk, nem jól ítéltük meg a lehetőségeinket, a betegek teherbíró képességét, fáradtak voltunk, és idő előtt föladtuk a betegért folytatott küzdelmet. Röviden, gyarló emberi gyengeség okán emberéleteket veszítettünk el. De: soha sem én, sem az általam irányított orvosok nem tagadták meg a hozzájuk fordulóknak a segítségnyújtást. Betegnek a betegségről, az elhunytak haláláról mindig mindenkinek igazat mondtam. Nem tettem különbséget ember és ember között semmilyen okból. Nem árultam a gyógyítás lehetőségét. A legszegényebb is megkapta azt, amit a leggazdagabb. Hálapénzt sokan nem adtak, sokaktól nem fogadtam el. A betegektől kapott hálapénz egy részét munkatársaimnak adtam, döntő részét a betegeknek visszaadtam, mert több mint ezer előadást tartottam, több mint ötszázezer kilométert utazva, a Kárpát-Haza minden területét bejárva, előadásért díjat, útiköltséget nem fogadtam el. A magamnak megtartott hálapénz után a mindenkori törvények szerint adóztam! Igazgatóként soha nem hazudtam beosztottaimnak, mindenkor az alapvető erkölcsi törvények és a mindenkori állami törvények betartását kértem, és magam igyekeztem a törvények betartásában példát mutatni. Életem során korrupciós pénzt el nem fogadtam, semmiféle korrupcióban részt nem vállaltam. Visszalévő életemben gyógyító emberként csak szolgálni kívánom Nemzetem minden polgárát. Soha, senkitől nem fogok elhatárolódni, a lelkiismeret és a Krisztusi szeretet törvényeinek akarok megfelelni. Kérek minden Magyar Nemzethez tartozót, hogy hozzunk áldozatot Nemzetünkért! Ne fogadjuk el a hazugságot! Ne öljük meg magzatainkat! Mondjunk nemet a Gonosznak! Bocsássák meg bűneimet, fogadják el sokak számára érthetetlen döntésemet. …és az igazság felszabadít! Vagyonszerzési és hivatalos vagyonnyilatkozatom az interneten és a Kárpát-Haza Nemzetőrség honlapján mindenki számára elérhető lesz napokon belül. |
 |
| Dr. Papp LajosAzt hiszem ezen gondolatok mindnyájunk számára tanulságosak lehetnek, hisz jól mutatja egy mélyen vallásos, igaz magyarember mentalitását,aki igazságérzete és lelkiismeret furdalása miánt szakított eddigi életével.
A másik ember, akiről szeretnék szólni természetesen a minap elhunyt Kolonics Gyögy. Az ok,amiért egy írásban közlöm Papp Lajossal,az az,hogy Kolonics Gyuri ,az egyik legnagyobb magyar sportoló, áldozata az “egészségügyi deformnak”, hisz ,mint gondolom többen tudnak róla, a mentősök csak a rendőrség hívására értek ki, kb fél óra késéssel. A hivatalos dokumentumokban 17 perc szerepel,ami hazug módon azt az időt jelzi,miután már a rendőrség hívta fel a mentőszolgálatot! Így kellett meghalnia nemzetünk egyik büszkeségének………..Persze laikusként nem tudhatom,hogy lett volna e esély megmenteni,de meg sem próbálták……………Ezenfelül sajnos úgy érzem az élsport nem abba az irányba halad,amelybe mindnyájan szeretnénk,hogy haladjon. Az ehhez hasonló esetek egyre sűrűbben fordulnak elő és legtöbbször maga a sportoló sem tudja, hogy mit szedett. Az orvosaik és pénzhajhász menedzsereik ennek okozói. Természetesen a mostani eset egyelőre még kivizsgálatlan,úgyhogy ez nem egy ítélet volt,csupán általánosságban kívántam szólni az egészségügy és az élsport problémáiról! Szép napot mindenkinek és nyugodjon békében mindannyiunk szíve-csücske: Kolonics György! Köszönjük, hogy ennyi örömet szereztél e kicsiny nemzetnek! |
