A Biblia éve kapcsán rendez előadás-sorozatot az idén 160 éves Szent István Társulat.
Előadás-sorozatot szervezett a Biblia éve kapcsán a Szent István Társulat. Negyedszer Náray-Szabó Gábor kémikust hívták meg, hogy a Szentírás és a tudomány kapcsolatáról tartson előadást. Az akadémikus többek között arról beszélt, hogy a hit és a ráció összeegyeztethető, valamint felhívta a figyelmet az emberiség felelősségére a tudományos kutatásokban.
| Szent Ágoston szerint a hitnek és a rációnak kéz a kézben kell járniuk. Ha a kettő ellentmondásba keveredik, akkor baj van. A katolikus egyház társadalmi tanításának a közelmúltban hazánkban is kiadott kompendiuma hasonlót állít, amikor azt mondja, a hit és a tudomány egyaránt Istentől származik. Mégis manapság egyre többen állítják: a Biblia tudománytalan, sőt egész egyszerűen érdektelen már a modern kor kutatójának. De vajon tényleg ellentmondás van-e a keresztény hitvilág, vagyis az üdvtörténet és az elfogadott fejlődéselmélet, az evolúció között? Erre a kérdésre próbált választ adni Náray-Szabó Gábor kémikus, a Professzorok Batthyány Körének elnöke az idén 160 éves Szent István Társulat által a Biblia éve kapcsán szervezett előadásában.
Az akadémikus az elején elmondta, hogy Darwin elmélete korántsem bizonyítható olyan precízen, mint például a Newton-féle törvények, hiszen csupán racionális következtetések összessége. “Nyilván nem kell szó szerint értelmezni a Teremtés könyvében leírtakat, ezt az egyház hivatalos tanítása is megerősíti. Figyelemre méltó azonban, hogy a Szentírás első könyvében a világ Isten általi teremtése a sorrendiséget tekintve szinte teljes mértékben megfelel a legújabb földtani kutatási eredményeknek” – mondta az akadémikus. Egyetlen kivétel akad, a Biblia szerint ugyanis Isten csak azt követően alkotta meg az éjjeleket és a nappalokat meghatározó égitesteket, hogy a “zöldellő növényeket” már megteremtette, ami a valóságban fordítva történt. A sorrend ezt leszámítva stimmel, ami egyetlen más nép teremtésmítoszában sem mutatható ki. Náray-Szabó Gábor szerint fontosabb az a kitétel, miszerint az ember az Isten utasítására vette birtokba az egész bolygót. “Ez a szabadság óriási felelősséggel jár, amelyről manapság sokan megfeledkeznek. Egyre nagyobb az emberiség tudása, már a Holdra is eljutunk, ezért csábító a gondolat, hogy folytassuk a teremtést. Amit azonban az evolúció lassan vitt véghez, azt a tudósok manapság rohamtempóban kívánják megoldani, és a sietségnek olykor tragikus következményei vannak” – figyelmeztetett az akadémikus. Példaként egy, a hatvanas években elterjedt nyugtatót említett, amelyről csak sok év után derült ki, hogy szörnyű hatása van a terhes nőkre. Azoknak gyermekei, akik szedték, végtag nélkül jöttek világra. “A gyógyszer és a korántsem elhanyagolható mellékhatás közötti kapcsolatot sokáig nem vették tudomásul a kutatók. Mire bizonyítottá vált, addigra több tízezer nyomorék gyermek született. Sok ezer hasonló eset mellett ez is azt mutatja, hogy nem sül ki jó abból, ha az ember önkényesen piszkál bele az evolúciós folyamatokba.” Náray-Szabó Gábor szerint a világban az tapasztalható, hogy egyre kevesebb felelősséget tanúsítanak az emberek a jövőért. Szerinte ez azért van így, mert sok helyütt manapság hallgatólagosan elfogadott közvélekedés, hogy az életnek nincs értelme, hiszen Isten nem létezik. Ha pedig ez így van, akkor felélhetjük a tartalékainkat, élhetünk a mának, mondván, utánunk az özönvíz. “Csakhogy minden arra mutat, hogy az ember kizárólag Istennel együtt vehet részt a teremtésben” – vonta le a végkövetkeztetést. |
 |
| Kacsoh Dániel |
|
|
||
|
||
|
||
